Nem igazán érzékelem az idő múlását, csak akkor, ha felmerül, hogy most írunk, most van egy olyan gyakorlat, amiből az évben csak egy van, nem oly sokára lejár a nyári gyakorlatra jelentkezés leadása, stb.. Per pillanat a tájanatómia feléhez érkeztünk és ez emlékeztetett arra, hogy megint eltelt pár hét, mert már végeztem a tenyérkémmel. Kicsit meg kellett nyomni az utolsó gyakorlatot, mert még voltak takarító-szépítő feladataim. Akkor teszek jó benyomást az anatómusra (akinek nem ismert a személye addig, amíg be nem lép a terembe és meg nem kérdezi, hogy ez meg ez mi, hova fut, honnan jön, meg ilyenek), ha az ereken, idegeken nincs egy milliméternyi fascia (izompólya) vagy zsír sem. A nagy tisztogatás közben több képletet vágtam át, mint eddig összesen. A zsírról meg csak annyit, hogy én a tetem átvételének pillanatáig nem tudtam a pontos paramétereiről. Meglepetésemre nem fehér volt, hanem citromsárga. Talán ezért lesz nehéz, hogy amikor rántottát fogok enni, akkor ne egyből a zsírra gondoljak...
Ma az egész csoportunk olyan álmodozó, fáradt, álmos, életunt vagy ezek keveréke volt. Ha lett volna nálam kémia laboron fényképezőgép, akkor biztos elkaptam volna őket, amint karózzák a fejüket, üres tekintettel merednek maguk elé, esetleg ahogy küzdenek az álommanóval :-) Pedig egy embernek legalább felpörgött állapotban kellett volna lennie, mivel a balatonlellei csoporttársamnak ma van a születésnapja. Mondtam is neki, hogy ha megünnepelné egy valahová beüléssel, akkor támogatnám, de azt mondta, hogy a pénteki anat/szövet ZH előtt semmiképpen. Ez szokatlan volt épp tőle, aki kapásból 5-10 kocsmát tudna felsorolni a városban lány létire..:)
Már kidolgoztam pár sejtbiológia-tételt a holnapi hogyan vizsgázzunkra, innentől a szokásosnak mondható kis humoristák fellépéseinek hallgatása és aknakeresőzés (most tartok 9000 lejátszott aknázásnál), majd ma este valószínűleg a holland-magyar focimeccs megtekintése következik a Magyar Televízió 1-es csatornájának internetes felületén. Osztán szunyabunya. :-D
10-11 nap múlva suhanok is hazafelé, addig kitartás, elvtársak! :-)
D.