Éles váltás, avagy nagy malac a kisvárosban

 Kis telefonálgatás után sikerült egy autós helyet szereznem Siófokra (a nemzeti ott lesz), csütörtök kora este már úton is leszünk. Visszafelé tehát nem kell szervezkedni.

A várva várt szoctám végre megérkezett. Nagyságát tekintve ugyanannyi, mint tavaly volt, legalább nem kevesebb. Anya mondta, hogy óvatosan vele, de sajnos egyből rá kellett járnom.

Egy-két napja ugyanis megfázással, torokfájással, szórványos köhögéssel küzdök. Ez a legjobb pont most, hogy a hétvégén éneklés lesz éneklés hátán. Szerencsére rövid pórázra fogtam magam, nem megyek be ma kórusra és gyógyszerelem magam köptetővel és torokcukorral. A gyógyszerek olvasgatása után úgy tűnt, a kettő kezelés mehet egyszerre.

És kicseréltem a számítógép tápegységét, mert az előzőben már áram sem tudott folyni a szakember szerint. Mivel olyat már nem talált, egy másik kábelt adott egy kis átalakítóval, olcsóbban. Így is sok volt.

Már tűkön ülök, mennék Siófokra. A nagyobb leányzókkal majd ott, a kisebbeknek üdv.

Na jó, mindenkinek üdv

D.

 Tegnap egy viszonylag korai reggeli dicséret után Qlcsival elmentünk a Páli Szent Vince templom 75 éves ünnepi miséjére, melyet Erdő Péter celebrált. Mindenki oda volt csődítve, szóval telt ház volt. A végén a kerek házassági évfordulós házasok külön áldást kaptak.

A kollégiumba beérkezve felavattam az Apa jóvoltából kapott vízforralómat. Jó lesz, csak figyelni kell, hogy mikor zubog a víz, múltkor a meleg műanyag szagára zártam csak el.

Számítógépes megpróbáltatásaim nem értek véget, most az akkumulátor tápegysége mondta fel a szolgálatot. Egyszerűen nagyszerű. Vehetek egy újat.

A kora délutáni órákban a Széchenyi téren ücsörögtem, őrhelyemen meglátogatott Dóri, aki arrafelé szokott hazamenni. Szóba került, hogy stabil közepes kémiából és hogy már mondták neki, hogy kérjen meg arra, hogy korrepetáljam. A döntést nemzeti utánra napoltuk.

A létet lassan holnapra napolom.

Hölgyeknek kezit csókolom, uraknak jó estét

D.

Péntek van, ma nekem nincs órám az egyetemen, úgyhogy már tegnap este óta otthon vagyok. Ma reggel én vittem iskolába az öcsémet. Közben találkoztam Rácz Anikóval (Vera osztályfőnöke), aki elmondta, hogy nagyon megtisztelve érzi magát, mert ő is taníthat egy Kisst. :)

Találtam egy jó buktát egy pékségben. Árban elfogadható és szinte megehetetlen, mert tele vagy, mielőtt végzel vele. Csak ajánlani tudom.

Elvittem a gitárt a Körútra egy gitárjavítóba. Megegyeztünk, hogy kicseréli mindkét oldalon a hangolókulcsokat és felrak hat új húrt. Délben odavittem, fél három körül már nálam volt és elég baráti árat kért a srác érte. Több hetes szenvedésem Ganadorral ezennel véget ért.

Egyre szebb lesz az élet! :-)

Szerencsekívánságaim

D.

 Most már tényleg közeleg a nemzeti együttélés időpontja, az év egyik legnagyobb történése sokak számára, akik az Út közösségeinek tagjai. Én is már nagyon várom, próbálok ráhangolódni, készülni rá. A madarak azt is csiripelték, hogy a napba öltözött asszonyról szóló éneket talán spanyolul is fogjuk prezentálni. A kottát kinyomtattam és minden nap foglalkozom vele. Nagyon szép.

Mostanáig lég rossz idő volt, tartósan 15 fok alatt. Fűtés még nincs a kollégiumban, úgyhogy a melegedést naponta többszöri forró vizes tusolással oldom meg. Ma viszont csodás, napos idő van. A jókedvhez minden adott, különösen, hogy rendeztük a sorainkat a leányzóval (a továbbiakban Dóri) - jó találmány a misén a kibékülés, most tényleg volt jelentősége.

Csak óvatosan, emberek.

Agyő

D.

Ma nem volt órám, nyugodt lélekkel keltem fel későn. Az idő rosszra fordult, ezért a szobámban maradtam. A nap fénypontja volt a menetrend szerinti két órai kiülés a főtérre. Mindig a dzsámihoz vezető nagy lépcső jobb tövében szoktam helyet foglalni. Aztán találkoztam egy lánnyal a pécsi négyes közösségből (Monyinak már futólag bemutattam a zarándoklaton), aki elmondta, milyen botrány volt a múltkori eucharisztián. Hogy a pap begőzölt és a püspökhöz rohant és hogy innentől nincs kenyér, csak ostya. Meg hogy meg lesz rövidítve a mise néhány része.

Aztán oda jutottunk, hogy ő miért nem énekel kántor létére. Hirtelen elpattant valami és a végén nem túl lovagiasan ott hagytam, mert elég csúnyán összekülönböztünk. Most emiatt nem vagyok jó bőrben, gondolom ő sem. Nem így kellett volna alakulnia.

Én még emésztem az eseményeket, nektek a legjobbakat.

D.

 Azzal kezdtem a napot, hogy átmentem az egyetemre és az ottani gépteremben megnéztem, hogy mit kell tudnom a mai teddyről. Kis késéssel, de odaértem a Zsolnay úti óvodába. Két csoportban kb. tíz hallgató foglalkozott a gyerekekkel, ez egy akkora helyen éppen ideális volt (összehasonlításul: múltkor 59-en voltunk a pécsi nagycsaládos rendezvényen). Minden rendben ment, a gyerekek roppant aranyosak voltak, a végén még énekeltek is nekünk.

A további program: vásárlás, lecuccolás, Széchenyi tér. És megyek házi liturgiára, viszem a kérdéseket a nagy témához. Biztos csodás lesz.

Viszontlátás

D.

 Nincs netem. És az a baj. hogy mindennapi rutin lett, hogy bekapcsolom a gépet, megnézek minden hírt, a leveleimet, kommentálom azt, amit az ismerőseim kiírnak a közösségi oldalakon. És most, hogy nem találok hálózatot, érződik a hiány.

Így aztán nem tudok semmit a szerdai Teddy maciról és nem tudok válaszolni egy fontos levélre. Plusz a népszámlálást sem tudom megcsinálni.

Most helyette alszom és filmeket nézek. vagy majd kitalálom, hogy mit csinálok még. Mondjuk megint elkezdek futni.

Jóccakát 

D.

 No, ez a hét is elsuhant, de talán dolgosabb volt, mint az előző. És a munkának nem volt vége, mert a szobám nagyjából egy szemétdombra hasonlított, pedig még nem is laktam benne olyan sokat idén.

Elég sokáig tartott, mire mindent zacskóba vágtam és mindent elraktam a helyére. És az a legjobb, hogy ez a rend fog fogadni, amikor vasárnap visszatérek - nem olyan illékony ez a rend, mint az otthoni.

A biológus srác hétvégén átköltözik a 218-asba, talán nem is látott olyat, hogy nálam rend van. Nem baj, nem ő lesz az egyetlen, aki mást gondol rólam, mint ami vagyok...:-)

Elég mára, dőljünk ágyba.

Viszlát később

D.

 Csak sikerült leadni az egészségügyi igazolást, most már nem az én kezemben van az ügy.

A tegnapi teniszen sikerült megállapodni Anettel (évfolyamtársam), hogy holnap elmegy és megveszi a bérleteket három személyre. Jó lenne, ha sikerrel járna. Azt hiszem, öt alkalomról van szó és az előadás tartalmát és időpontját is mi választhatjuk ki - persze abból, ami rendelkezésre áll. És színre viszik a Dés-Geszti féle Dzsungel Könyve darabot is! Jó lesz.

Legyetek ti is jók

Puszi

D.