Ilyen nincs.

Kidolgoztam az összes tételt. Kisebb hányadát értékelhetőre megtanultam, beugrókérdések több, mint felét megtanultam. De ennyi! Halálugrás a semmibe..

Találkoztam Joó Vivivel, a csoporttársammal, aki harmadszorra próbálkozott. Ha másodjára meglett volna neki, akkor még mehetett volna síelni, de így arról le kellett mondania. Nem lehetett jó érzés. Neki már nem volt érdekes a beugró eredménye, mert C-vizsgán azt már nem nézik. Csak húz 3 jót, ennyi volt a terv.

Beugró megint éppen teljesítve, 12/9. Megint utolsó voltam, de most délben végeztem, míg biometriával csak 15:45-kor. Tételek: 1, 33, 53. Az első tételt látva megdobbant a szívem. Az elsőt és az utolsót kidolgoztam szépen, a középső fekete ködbe burkolózott. Az előttem felelő handabandázásából megtudtam valamit a tételemről, de így is egy karácsonyfa-rajz volt azon a papíron csak. Egy tételt nem tudni: bukás, ez a szabály.

Annyi lett, hogy első ment, a másodikat már nem tudtam. Akkor azt mondták, hogy ha elmondom jól, akkor átrugdosnak egy kettessel. Az meglett, a kettes is meglett, az egész vizsgaidőszak is meglett. Szinte sírtam az örömtől :) és szerencsére egy ideig nem felejtettem el, hogy minek/kinek köszönhetem.

Tanulságos volt az elmúlt időszak. Változnia kell a tanulás módszertanának, idejének, intenzitásának, a motivációnak és még sok egyébnek is változnia kell. Ez komoly csengő volt. Próbálok tenni. Komolyan.

Kösz, ha szurkoltatok, meg úgy egyébként is :)

csók

D.